A fényíró képei, a fénnyel festő képei elé, a fénymegmintázó fotogramjai elé kívánkozó szavak. Mondatok közül.
Foto. Fotográfia. Fotogram. Angelus. Annunciáció. Fénykép, fényrajz?, angyal,
üdv, Aliona!
Látnivaló, hogy itt most az angyal a fényképész főszereplője.
Az angyal, aki az eredeti üdvözletet (üdvös hírt s egyben üdvutasítást) hozta, az Újtestamentum elején az alvó álmában jelent meg, mondván, ne féljen az álmodó
magához venni viselősen is szűz menyasszonyát, hiszen az, ami benne fogantatott, a
Szentlélektől van. A sokezer évvel korábbi időket idéző Ótestamentum legelső angyali megjelenései szintén hasonló feladatúak. Az egyiptomi szolgálónőt és ágyast, aki urának a magzatát hordja szíve alatt, az angyal téríti vissza bujdosásából, és fiának nagy jövendőt jósol. Amikor pedig az ágyast már gyermekestül mégiscsak elkergetik – egyébként ismét isteni jóváhagyással –, ugyancsak az angyal mutatja meg a forrást a már-már szomjanhaló földönfutóknak.
Az angyal tehát egyrészt az isteni hír hozója, a jótétemény átadója, ám tolmácsként, postásként és kalauzként is parancsteljesítő, olykor kényesebbnek látszó ügyekben, vagy ha a kliens alsóbbrendű. (Jelesebb személyiségekkel az Úr maga tárgyal.) De lehetnek az angyalok rettenetesen szigorú parancsok végrehajtói már a kezdet kezdetén is. A bűn városát is két angyal veszejti el.
És hosszú sorokban folytathatnánk a Seregek Urának e szárnyas katonáiról és kedvesnővéreiről szóló históriákat.
Angelogram. Fotoangelogram. Alionangelogram. Fotoalionangelogram. Aliona fényangyalképei.
Ezek persze – eltérően évszázadok piktúrájának gyakorlatától – nem az ismert bibliai események vizuálisan is szöveghű leképezései. Még az sem biztos, hogy az ő angyalai ugyanolyanfajták, mint amilyenek ama szakralitás stábjának a tagjai. A rokonság persze kétségtelen, mint ahogy emberalakjainak szintúgy nemcsak mihozzánk van közük, hanem a Szentírás-béliekhez is nyilván. Ismerünk magunk is „szelíd szörnyet“, ilyet termő helyzetet, csakúgy, mint a próféták népe vagy a biblikus jelenés-látók. Ahogy az Aliona-féle csillag, kulcslyuk vagy „borús idők“ is ráismerhet a látomásbeliekre, a mélység kútjából feljövő füstre, teszem azt.
Annunciogram. Fotoannunciogram. Alionannunciogram. Aliona üdvképe (üdvözlőlapja?).
„Minden képnek van története“, mondja, és ezen nemcsak azt érti, amiről viszont nem beszél, mi hogyan jutott eszébe, miféle az ötlet, mely tárgy vagy fénynyaláb honnan erede, mibe kerül bele, mit kap itt ezáltal, és mivé válik abban a pillanatban, miként? és miért?, amikor ő, a fényképész kamera nélkül exponál a sötétkamrában. Azt sejtem inkább, arra gondolhat, hogy képeiben emberi és emberen túli lények történetei sűrűsödnek és szublimálódnak. Teszem föl, de ezek csupa találgatópéldák, az olykor heroikusan csetlő-botló élni-próbálkozásé, a megmutatni- és kapcsolódni- óhajtásé vagy mondjuk a repülnil-akarásé. Képzeleté meg összezuhanásé. Olyan meg-fogalmazásban, amely zavarba ejt néha: Ironikus-e valóban, vagy ez is meg van már fordítva?
Hogy nem csupán fényképezési aktusára érthetjük-e azt, hogy ez az ő különbejáratú, játékosan képteremtő machéja, hanem amit megörökít, ami a fényérzé-keny papíron mint emberi történet megesik, már az maga is absztraháló, jelteremtő játék? Szobrozást imitáló figurák pózai az „égőszobrok“ üvegkörtéjében?, jelmezes-szerepes színdarab az üvegszinpadon?, embert, angyalt alakító bábjátékosok előadása valamiféle „hull-a-hó“-gömbben? Románc-parafrázis a „Szerelmek városa“ című képek csonka-poharú, nyitva is bezárt, csábítóan veszélyesen sérült, áttetszően komplikált terében?
Így-e vagy másképp, de rá lehet ismerni, hogy ezek a művek nem csupán a fény – a fotogram-csináló számára nyilván önmagában is rejtélyesen izgalmas – alakválto-zásainak történetét kutatják, hanem az „embernek-valónak“ a határáig vagy azon túlra is eljutnak.
Fotoalionannunciogram. Aliona üdvös fényképe.
„Ezek támasztanak is meg nyársalnak is“, mondja, és én úgy értem, hogy támogatja is a szárnyával az egyik a másikat, de támadja is őt, keresztül is döf vele a másikon, mindketten ragaszkodóan veszélyesek tehát. Ennek meg lángol a szárnya, de attól nem ég le még. Legföljebb elhagyja. El szoktuk veszíteni könnyen. Emezek pedig fölrántva már belső förtelmeik zsilipjét rontanak és rombolnak, ők már saját- magukat önnön fegyverükként használó gyilkos angyalok. Miközben szétroncsolód- nak maguk is, amputált, szárnyuk-vesztett, agonizáló angyalok a végső jelenés stádiumában.
Egyszerre gyilkosai és áldozatai a mennyei jelenésekről szóló töredék-történések- nek: „És láték és hallék az égnek közepette egy angyalt repülni: Jaj, jaj, jaj a föld lakosainak a három angyal miatt, akik még trombitálni fognak. Látám, hogy egy csillag esett le az égről a földre, és adaték annak a mélység kútjának kulcsa. Megnyitá azért a mélységnek kútját: és füst jöve fel a kútból, és meghomályosodék a nap és a levegőég. A füstből pedig sáskák jövének ki, és azoknak kínzása olyan, mint a skorpió kínzása, mikor megmarja az embert. Annakokáért azokban a napokban keresik az emberek a halált, de nem találják meg azt, és kívánnának meghalni, de a halál elmegy előlük. És hallék egy szózatot, mondván a hatodik angyalnak: Oldd el azt a négy angyalt, aki a nagy folyóvíznél van megkötve. Eloldaték azért a négy angyal, aki el vala készítve az órára és napra és esztendőre, hogy megölje az emberek haramadrészét. És a lovas seregek száma két tízezerszer tízezer vala, és szájukból tűz és füst és kénkő jő vala ki. E háromtól öleték meg az emberek harmadrésze…“
Fotoalionannunciangelogram. A fényképész Aliona angyali üdvképe. Az öldökölve üdvteremtő angyalok fénymegmintázású képei. A fényérzékeny üdvözlő- lapon az angyalian gyilkos téboly dermesztő pózai.
És végül a legutolsó (vagy legelső?) üdvözlet, az üzenet a palackból. Tekintettel a túlélőkre. A mélység kútjának füstjéből bomlik vissza roncsoltan a hulladéküzenet, a készülődőnek és maga módján takarítónak az összegyűrődésből kikelt szava, a hátra-hagyandónak töredéke, hogy ráfeszüljön egy üvegfalra, eltegye és megőrizze magát talán valakinek még. Vagy sem.

Szerző: Frankl Aliona
Ajánló: Závada Pál
Kiadó: Budapest Galéria, Budapest
Megjelenés: 1999
Web: http://www.budapestgaleria.hu