Könyvismertetésünk nem egy klasszikus helytörténeti kiadványról szól, hanem egy fotográfus és egy író közös városalbumáról, amelyből egy szabálytalan Budapest-kép körvonalai rajzolódnak ki.
Egy fényképész (Frankl Aliona) és egy író (Zeke Gyula) szövetségre lépett, melyből „szerelem” lett, s ennek a termékeny kapcsolatnak a gyümölcse, A másik város című képeskönyv most itt fekszik előttünk az asztalon. Képek és szövegek, (város)képek és (város)szövegek, hol kiegészítve, hol magyarázva egymást. A műfaj és a felállás (fényképész és író) nem új, az utóbbi évekből is van rá példa, elég ha csak a Révész Tamás – Bächer Iván, Bruno Bourel – Parti Nagy Lajos Budapest-könyveire vagy Esterházy Péter előszavaira, képekhez írt szövegeire gondolunk, de úgy tűnik, még van benne lehetőség. Bizonyíték rá a jelen kötet is. Városról képeskönyv sokféle okból születhet; hogy a legkézenfekvőbbeknél maradjunk, a mű lehet: idegenforgalmi jellegű, a jelen szépségeit és/vagy rondaságait bemutató, a múltat felidéző, a jelent és a múltat összevető és végezetül a várost, a „városi élővilágot” ihletőként használó. Nézetünk szerint az előttünk fekvő könyv az utóbbi kategóriába tartozik. Frankl Aliona az 1980-as évektől fényképezi Budapestet, tanúja és dokumentálója a város változásainak, átalakulásának, a régi városkép és városi emberek eltűnésének. Tanúja annak a gyötrelmes folyamatnak, amit sokan naiv optimizmussal fejlődésnek hívnak. Műveit több kiállításon s könyvben is láthattuk már, ez az album mégis újat mutat meg művészetéből. A képeken a városból szinte kivétel nélkül csak részleteket látunk: egy magányos kéményt, egy lépcsőházat, a korlát vasrácsát, a leomlani készülő tűzfalak sebes testén félénken meghúzódó szépséges ablak-oltárokat, az elhagyott udvarokban magányosan álló szobortöredékeket, torzókat, melyek valamikor egészek voltak. A többségük olyan részlet, amilyenek mellett mi is nap mint nap elmegyünk, de észre sem vesszük őket, vagy ha igen, akkor nem úgy, mint a fényképész, a mi látásunk nem úgy működik. Szerencsére Frankl Aliona másképpen néz és lát, s amit így talál, azt megmutatja nekünk. Így ebben a kötetben nem találunk szokványos budapesti képeket, nem gyönyörködhetünk a turisták Bermuda-háromszögében (Vár, Váci utca, Városliget), hanem valóban egy „másik”, egy ismeretlenül is ismerős várost látunk. Csak a képeket nézve, egy-két kivételtől eltekintve nem tudjuk, hogy hol, melyik városban vagyunk, a tájékozódásban a képekhez, a képek kapcsán írt szövegek segítenek. Zeke Gyula, mint egy fordított „városrégész” igyekszik annyi alanyisággal megtölteni Frankl Aliona „képleleteit”, hogy azok megtelnek üzenettel, élettel, nemegyszer írójuk élettörténetével. Mert a képek által megihletett írónak a szövegei hol pontos tárgyilagossággal fejtik fel a város történetének elmúlt évtizedeit, átengedve a saját bőrén való tapasztalás tisztító szűrőjén, hol pedig szinte prózaversként felelnek a fényképek kihívására. Iróniával, keserűséggel átszőtt soraival segít, hogy újra felfedezzük mi is azt a várost, amit már, úgy tűnt, végleg eltemettünk magunkban. A kiadvány külső megjelenése méltó tartalmához. A mai küllemében is tarkabarka, rikító és harsány könyvpiacon ez az album visszafogott és elegáns, a tipográfus Czakó Zsolt könyvtervező ízlését dicséri. Miközben lapozgatom a könyvet, Cseh Tamás egy, a címben idézett Budapestről szóló régi dalát dúdolom, és kérdések tolulnak fel bennem: hol élünk mi tulajdonképpen, netán Budapesten? Amit nap mint nap látunk valóban a város, vagy valami más? Melyik az igazi város, amely bennünk van, s napról napra romlik és porlad, vagy az új, a romokon építkező? Ahogy a régi dalok elnémultak, úgy a dalok Budapestje is eltűnik lassan. De hogy volt és létezik egy másik város, arról a képek és a szövegek hűen tudósítanak. Minden évben tucatszám jelenik meg Budapestről képeskönyv, de ritkaság, amelyik anyagában, szemléletében, kiállításában valami újat, hogy stílszerűek legyünk, valami „mást” hoz. Az előttünk fekvő album ilyen. És nem csak a címében. Frankl Aliona-Zeke Gyula: A másik város. Bp., Kijárat Kiadó, 2003.
Szerző: Fodor Béla
Nyelv: magyar
Megjelenés helye: http://www.fszek.hu
Megjelenés dátuma: 2003
Web: http://www.fszek.hu
|